Csapatfőnök: Nick Fry
Technikai igazgató: Geoff Willis

Versenyzők:
Rubens Barrichello
Jenson Button

Tesztpilóta:
Anthony Davidson

A British American Racing csapata 1998-ben alakult a jónevű Tyrell istálló alapjain. A legendás konstruktőr, Ken Tyrell 1997-ben úgy döntött, hogy megválik csapatától, melyet el is adott a British American Tobacco nevű cigarettakonszernnek. 1998-ban a Tyrell teljesítette utolsó Formula 1-es szezonját , majd december folyamán a csapat hivatalosan is felvette a British American Racing nevet. Tyrell a továbbiakban nem vállalt szerepet az istállónál, ugyanis nézeteltérései támadtak az új tulajdonossal a pilótakettőst illetően. A csapatvezetői posztot Jacques Villeneuve menedzsere, Craig Pollock vette át, a versenyzői üléseket pedig az 1997-es világbajnok, és az újonc Ricardo Zonta kapták meg.

A BAR már tevékenysége elején komoly botrányt robbantott ki, hiszen az istálló a két versenyautót különböző színűre akarta festeni. Kérésükre a Nemzetközi Automobil Szövetség természetesen azonnal nemet mondott. Köztes megoldásként azt választották, hogy az autók oldalai kaptak különböző színezetet. Az első szezon katasztrofálisan sikerült, hisz Villeneuve és Zonta szinte alig fejeztek be versenyt a folyamatosan fennálló megbízhatósági problémák miatt. 2000-ben a Supertec motorokat gyári Hondákra cserélték, és azonnal tapasztalható volt némi javulás a csapat teljesítményében. Zonta idény közben összeveszett csapattársával, ezért az évad végén távoznia kellett Brackley-ből.

A BAR a 2001-es idényre az előző évi McLaren-tesztpilótát, Olivier Panist szerződtette, Villeneuve pedig továbbra is a csapattal maradt. Nagy reményekkel vágtak neki az évnek, arra számítván, hogy sikerül jobb helyezést elérniük a konstruktőrök között a 2000-ben elért ötödik helynél. Igen ám, de ebben az évben már ’házon belüli’ konkurenciája is akadt a csapatnak, hisz a Jordan is megkapta a gyári Honda hajtóműveket. Az Eddie Jordan vezette istálló nem sokat teketóriázott, jobbnak bizonyult a BAR-nál. Villeneuve egyre kedvetlenebb lett, nem volt megelégedve az autóval.

A 2002-es versenygép bemutatójának előestéjén robbant a bomba, a csapatfőnök Craig Pollock ugyanis bejelentette, hogy megválik a vezetői poszttól. A kanadai szakember távozása után a sportág berkein belül sokan hitték azt, hogy a 2002-es lesz Villeneuve utolsó szezonja a BAR-nál. Az új csapatfőnök David Richards lett, aki korántsem volt Villeneuve-rajongó. A szakember úgy vélte, hogy a kanadai túl sok pénzt kap a csapattól, amiért cserébe igencsak harmatos teljesítményt nyújt. Ez az idény sem a BAR Honda sikeréről szólt. Az év végén Panis a Toyotához távozott, helyét pedig a Renault-tól megszerzett fiatal Jenson Button vette át.

A brit szinte az egész szezonban jobban teljesített ex-világbajnok csapattársánál. A gárda végül az ötödik helyet szerezte meg a konstruktőrök világbajnoki tabelláján. Button maradt a BAR-nál, Villeneuve szerződése azonban lejárt, és az alakulat úgy döntött, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a kanadai versenyző szolgálataira. Helyét -a Honda nyomására- a korábbi tesztpilóta, Takuma Sato vette át. A 2004-es év komoly előrelépést hozott a BAR életében, hiszen pilótáik összesen 11 alkalommal állhattak dobogóra, így az év végi összesítésnél a második helyet mondhatták magukénak. A Honda időközben felvásárolta a csapat tulajdonjogának felét, s a transzfer kapcsán David Richards távozott posztjáról, helyét Nick Fry vette át. A Brackley-ben székelő gárda legfőbb célja az, hogy 2005-ben megszerezzék első futamgyőzelmüket, de természetesen annak örülnének a legjobban, ha idén akár már a tabella legelőkelőbb pozícióját is megcélozhatnák.

A csapat eredményei:

1999: Konstruktőrök bajnokságában 11., 0 ponttal
2000: Konstruktőrök bajnokságában 5., 20 ponttal
2001: Konstruktőrök bajnokságában 6., 17 ponttal
2002: Konstruktőrök bajnokságában 8., 7 ponttal
2003: Konstruktőrök bajnokságában 5., 26 ponttal
2004: Konstruktőrök bajnokságában 2., 119 ponttal